A hozzátáplálás egy nagy mérföldkő a kisbabák és a szülők életében egyaránt. A legnagyobb izgalmat az allergének, azaz olyan ételek bevezetése szokta jelenteni, amelyek gyakran okoznak allergiás reakciót.
Mikor vezessük be őket a baba étrendjébe? Mire kell figyelni? Hogyan csökkenthető az ételallergiák kialakulásának esélye? Van különbség tápszeres és anyatejes babák hozzátáplálásában?
Lássuk, hogy mit mond erről az Európai Gasztroenterológiai Társaság legfrissebb (2017-es) ajánlása!
Mik tartoznak az allergének közé?
A nyolc fő allergén, amelyeket kicsit nagyobb körültekintéssel kell bevezetni a kisbaba étrendjébe:
glutén
tej
tojás
földimogyoró
olajos magvak
szója
hal
tenger gyümölcsei
Mikor történjen az allergének bevezetése?
Hozzátáplálás kezdete:
A WHO és az Európai Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalása szerint is kizárólagos anyatejes táplálás javasolt a baba 4-6 hónapos koráig.
A hozzátáplálás kezdetének optimális ideje tanulmányok alapján a 4-6 hónapos kor. Nem javasolt a hozzátáplálás megkezdése 4 hónapos (17 hetes) kor előtt, és szintén nem javasolt 26 hetes kora utánra hagyni!
Fontos, hogy amennyiben megoldható, tartsuk fenn az anyatejes táplálást az új ételek bevezetésének teljes időszakában és legalább a baba 1 éves koráig!
Mi a helyzet az allergénekkel?
Egészséges újszülöttek esetében az allergének bevezetése 4-6 hónapos korban kezdődjön meg.
Mi a helyzet, ha a csecsemőnél magas a kockázat az ételallergia kialakulására?
Az Amerikai Országos Allergia és Fertőző Betegség Intézet (NIAID) definíciója szerint:
magas kockázatú az a csecsemő mogyoróallergia kialakulásának tekintetében akinek súlyos ekcémája és/vagy tojásallergiája van,
közepes kockázatú az a csecsemő, akinek enyhe vagy mérsékelt ekcémája van,
alacsony kockázatú akinél sem ekcéma, sem tojásallergia sem áll fenn
Magas vagy közepes kockázatú csecsemő esetén az allergének bevezetése előtt mindenképpen konzultálni kell a gyermekorvossal, allergológussal vagy gyermek gasztoenterológussal. Az allergének bevezetése viszont náluk is történjen meg 4 és 11 hónapos kor között, (tojás és földimogyoró esetében inkább 4-6 hó között)!
Miért ilyen korán? Mire figyeljünk? Lássuk mit mondanak a kutatások!
Tojás: Legfrisebb kutatások szerint a korai, 4-6 hónap közötti bevezetése az étrendbe csökkenti a tojás allergia kialakulásának rizikóját, ételallergiára kis, közepes és magas rizikóval rendelkező csecsemőknél egyaránt.
Földimogyoró: A tojáshoz hasonlóan a földimogyorónál is a korai, 4-6 hónap közötti étrendbe történő bevezetés képes csökkenti az allergia kialakulásának esélyét. Nemzetközi Gyermek Allergológus Társaságok ajánlása alapján azoknál a csecsemőknél, akiknél nagy a rizikó a földimogyoró allergiára, szintén a korai bevezetés javasolt, gyermekgyógyásszal vagy allergológussal való konzultációt követően!
Glutén: Legújabb randomizált kontrollált vizsgálatok alapján a glutén korai bevezetése nem véd a cöliákia kialakulásától meglévő genetikai hajlam esetén. A glutén bevezetése bármilyen glutén tartalmú étellel történhet (pl.: liszt, gabonapép) a baba 4 -11 hónapos kora között. A hangsúly elsősorban a mennyiségen van. Az első hónapokban kevés mennyiségű glutént kínáljunk kisbabánknak, és az első évben is figyeljünk rá, hogy ne kapjon túlzott mennyiséget. Az ideális gluténbeviteli mennyiség azonban nem lett meghatározva az ajánlásokban. Habár az anyatejes táplálást több szempontból is javasolt folytatni a hozzátáplálás alatt is, kutatási eredmények alapján a szoptatás nem befolásolja a cöliákia kialakulásának esélyét az arra hajlamos egyénekben.
Hogyan vezessük be az allergéneket az étrendbe?
tartsuk be a 3 napos szabályt, miszerint egy új étel bevezetése után 3 napig nem adunk egyéb új élelmiszert a babának, hogy biztosak legyünk érzékenység esetén a kiváltó okban
ne allergénekkel kezd a hozzátáplálást, először kínálj babádnak néhány gyümölcsöt, zöldséget
mindig délelőtt/délben kínáld az allergént, soha ne este, hiszen így probléma esetén egyszerűbben tudsz gyermekorvossal konzultálni
Fontos megjegyezni, hogy az allergiás reakciók nem feltétlenül az első kínáláskor fognak jelentkezni, későbbi alkalommal is felléphetnek, ezért legyünk figyelmesek.
Általánosságban nagyobb az esély az ételallergia kialakulására, ha:
közeli családtagnál előfordul ételallergia, ekcéma, asztma, szénanátha
a baba koraszülött
nem valósulhatott meg 4 hónapos koráig a kizárólag anyatejes táplálás
császármetszés esetén (bélflóra kialakulása)
a baba antibiotikumos kezelést kapott (bélflóra károsodhatott)
Hogy tudom csökkenteni az allergia kialakulásának esélyét?
Legfrisebb kutatások kimutatták, hogy az allergének késleltetett bevezetése nem csökkenti sem a lisztérzékenység (cöliákia), sem az ételallergiák kialakulásának esélyét.
Az ételallergia kialakulásának kockázata nagyobb, ha a hozzátáplálást a 3-4 hónapnál korábban kezdik meg.
Van különbség tápszeres és anyatejes babák hozzátáplálási ajánlásában?
Elméletileg lenne értelme a tápszeres és az anyatejes babák hozzátáplálási gyakorlatához külön ajánlást adni, hiszen egyes táplálékok korai bevezetése különösen hasznos lehet az egyes csoportoknak, ilyen fajta elkülönítés a szakirodalomban azonban egyelőre nem létezik.
Ha hasznosnak találtad az összefoglalót, oszd meg másokkal is! Ha kérdésed van, írd meg kommentben!
Forrás:
Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, Domellöf M, Embleton N, Fidler Mis N, Hojsak I, Hulst JM, Indrio F, Lapillonne A, Molgaard C. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017 Jan;64(1):119-132. doi: 10.1097/MPG.0000000000001454. PMID: 28027215.
Papathoma E, Triga M, Fouzas S, Dimitriou G. Cesarean section delivery and development of food allergy and atopic dermatitis in early childhood. Pediatr Allergy Immunol. 2016 Jun;27(4):419-24. doi: 10.1111/pai.12552. PMID: 26888069.
Szajewska H, Shamir R, Mearin L, Ribes-Koninckx C, Catassi C, Domellöf M, Fewtrell MS, Husby S, Papadopoulou A, Vandenplas Y, Castillejo G, Kolacek S, Koletzko S, Korponay-Szabó IR, Lionetti E, Polanco I, Troncone R. Gluten Introduction and the Risk of Coeliac Disease: A Position Paper by the European Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2016 Mar;62(3):507-13. doi: 10.1097/MPG.0000000000001105. PMID: 26815017.
댓글